Ischler

A hétvégi, kora reggeli sütést szeretem a legjobban. Amikor minden csendes és nyugodt, csak sütő mormog kissé szemrehányóan, hogy ilyen hajnali órán dologra fogom. Nézem, ahogy az áprilisi szeszélyes időjárás csíkokat fest az ablakra, majd a szél felszárítja, miközben a liszt surrog a kezem alatt a deszkán, a diós tésztából lassan ischlerek születnek, és a lélek kisimul.

Hozzávalók, kb. 40-45 db.-hoz:

70 dkg. finomliszt
50 dkg. vaj
25 dkg darált dió
25 dkg. porcukor
2 kk. fahéj
csipet só

60 dkg. feketeribizli, málna vagy meggy dzsem
50 dkg. étcsokoládé + olaj (én olívát használok)

Elkészítés:

A hozzávalókat tálba mérjük és kézzel morzsolni, gyúrni kezdjük. Először nagyon száraznak fogjuk találni, de ne adjuk fel, beletelik egy kis időbe, míg összeáll a tészta. Ekkor azonban ne dögönyözzük tovább, hanem folpackba csomagolva tegyük be a hűtőbe 1 órára. 
Utána kb. 3-5 mm. vastagságúra kinyújtjuk és legalább 7 cm.-es formával kiszúrjuk, bár én szoktam miniket is készíteni, 4-5 centiseket. 
Előmelegített, 180 fokos sütőben halványbarnára sütjük. (Figyelni kell, gyorsan megég.)
Bőségesen megtöltjük őket dzsemmel, majd legalább fél napra elfeledkezünk róluk.
Végső lépésként gőz felett egy tálban felolvasztjuk a csokit annyi olajjal, hogy jól folyó állagot kapjunk, majd egyesével bemártjuk, lecsepegtetjük az isclereket. Rácsra helyezve, hűvös helyen hagyjuk megszáradni őket.