Flódni




Évekig tervezgettem, hogy meg fogom sütni. Kerestem a legjobb receptet, nem azt a vastag tésztás, szilvalekvárt kispórolós fajtát, amit a cukrászdákban lehet kapni, hanem azt, amivel jegyet váltasz a sütemény-mennyországba. 😁 Félreértés ne essék, nem az eredeti, ősi receptúrát bányásztam, hanem a legfinomabbat. Végül rám talált a könyv, amikor nem is kutattam, amiben ott volt a tökéletesnek ígérkező recept-titok, de azóta még azon is csiszolgattam. Nehéz, inkább télre való sütemény, és ez jó nagy mennyiség, de hűvös helyen remekül eláll pár napig, nagyon megéri nekilátni az elkészítésének. 

Hozzávalók:

Tészta:
75 dkg. finomliszt
1 cs. sütőpor
35 dkg. vaj
5 db. tojás  sárgája
15 dkg. porcukor
Kb. 1,5 dl. száraz fehérbor

Diótöltelék:
50 dkg. darált dió
20 dkg. kristálycukor
10 dkg. mazsola
2 dl. száraz fehérbor

Máktöltelék:
40 dkg. őrölt mák
15 dkg. kristálycukor
10 dkg. mazsola
1,5 dl. száraz fehérbor
1-2 dl. házi baracklekvár

Almatöltelék:
2 kg. savanykás alma 
őrölt fahéj
pici őrölt szegfűszeg
20 dkg. méz
1 db. citrom leve

75 dkg. házi szilvalekvár

1 db. tojás a kenéshez

Elkészítés:

A tészta hozzávalót tálba mérjük, és egynemű, ruganyos tésztát gyúrunk belőle. Öt egyenlő részre osztjuk, lefóliázva félretesszük pihenni. 
Elkészítjük a töltelékeket. Eredetileg azt javasolják, hogy főzzük meg a dió és máktölteléket, pároljuk meg az almát, de én ezt mind kihagyom. Nem lustaságból, egész egyszerűen nem látom értelmét a főzögetésnek, hiszen magas hőfokon sokáig kell sütni a süteményt, szerintem így a kétszeri hőkezelésssel veszít az ízéből. 
Na, szóval a dióhoz és a mákhoz hozzáadom a cukrot, a bort, a leforrázott mazsolát, és egyszerűen összekeverem. A mákhoz annyi baracklekvárt adok, hogy kenhető legyen, de ne túl lágy. Enélkül száraz lesz, szétesik a mákos réteg. Az almát hámozom, reszelem, levét jól kinyomkodom (és megiszom). Fahéjjal, mézzel, citromlével, és csak icipici szegfűszeggel ízesítem, mert annak nagyon erős íze van, nem jó, ha kitüremkedik az almából. 

Egy magas falú kb. 25×40 cm.-es tepsit kibélelek sütőpapírral. Egyenként kinyújtom a tésztalapokat, és rétegenként felépítem a süteményt. 

-tészta
-dió
-tészta
-mák
-tészta
-alma
-tészta
-szilvalekvár
-tészta

A rétegeket nem kell megnyomkodni, tömöríteni, csak lazán... 
Alaposan megszurkáljuk villával, és ezt úgy értem, hogy nem csak a tetejét bökdössük meg, hanem több helyen szúrjunk le a tepsi legaljáig, hogy a felesleges gőz könnyen távozhasson belőle. Felvert tojással kenjük át a tetejét.
180 fokon 1 óra a sütési idő, sőt, ha sápadtnak találjuk a tetejét, még tegyünk hozzá pár percet. Fontos szabály az ilyen süteményeknél, (pl. a zserbónál is) hogy akkor sült meg az alja is, ha már a teteje szép barnás.
























Megjegyzések